A Debian GNU/Linux 13 6 fő architektúrát támogat, és minden architektúrának több változatát, amelyeket „ízlésnek” nevezünk.

E dokumentum leírja a Debian 64-bit ARM architektúrára telepítését Linux rendszermag használatával. Ha más, Debian által támogatott architektúra érdekel, nézd meg a Debian portok oldalt.

Ez a Debian GNU/Linux 1. hivatalos 64-bit ARM kiadása. Tapasztalataink szerint megérett a kiadásra. De mivel még nem esett olyan felhasználói tesztelés alá, mint a többi architektúra, ezért nagyobb az esély, hogy találsz benne hibát. Kérjük, a Hibakövető rendszer segítségével jelents minden hibát; és mindenképp említsd meg, hogy a hibát 64-bit ARM platformon, Linux rendszermagnál lelted. Ilyenkor az architektúrának megfelelő debian-arm lista használata is szükséges lehet.

Az ARM architektúra az idők során fejlődött, és a modern ARM processzorok olyan funkciókat kínálnak, amelyek a régebbi modellekben nem érhetők el. Ezért a Debian három ARM portot biztosít, hogy a lehető legszélesebb körben támogassa a különböző gépeket:

Technikailag minden jelenleg elérhető ARM CPU futtatható bármelyik endian módban (big vagy little), de a gyakorlatban a túlnyomó többség little-endian módban működik. A Debian/arm64, Debian/armhf és Debian/armel mind csak little-endian rendszereket támogat.

Az ARM rendszerek sokkal heterogénebbek, mint az i386/amd64 alapú PC architektúrákra épülők, így a támogatási helyzet sokkal bonyolultabb lehet.

Az ARM architektúrát elsősorban úgynevezett „system-on-chip” (SoC) tervezésekben használják. Ezeket a SoC-kat sok különböző cég tervezi, gyakran nagyon eltérő hardverösszetevőkkel, még az alapvető rendszerindításhoz szükséges funkciók esetében is. Az ARM architektúra régebbi verziói között hatalmas különbségek voltak az egyes SoC-k között, de az ARMv8 (arm64) sokkal szabványosabb, így könnyebb a Linux kernel és más szoftverek számára támogatni.

Az ARMv8 hardverek szerver verzióit általában az Egységes Kiterjeszthető Firmware Felület (UEFI) és az Előrehaladott Konfigurációs és Teljesítményfelület (ACPI) szabványok használatával konfigurálják. Ezek a szabványok eszközfüggetlen módokat biztosítanak a számítógépes hardverek indítására és konfigurálására. Ezek az x86 PC világban is elterjedtek.

Az Arm64/AArch64/ARMv8 hardver meglehetősen későn vált elérhetővé a Debian Trixie kiadási ciklusban, így nem sok platform támogatása került be az alapvető kernel verzióba a kiadás idejére; ez az egyik fő követelmény ahhoz, hogy a debian-installer működjön rajtuk. Az alábbi platformokról ismert, hogy támogatottak a Debian/arm64 által ebben a kiadásban. Csak egy kernelkép van, amely támogatja az összes felsorolt platformot.

Amikor debian-installer-t használsz nem-UEFI rendszereken, előfordulhat, hogy manuálisan kell bootolhatóvá tenned a rendszert a telepítés végén, például úgy, hogy a szükséges parancsokat lefuttatod egy debian-installer-ből indított shellben. A flash-kernel tudja, hogyan állítsa be az X-Gene rendszer indítását U-Boot-tal.

A többprocesszoros támogatás — más néven „szimmetrikus multiprocesszálás” vagy SMP — elérhető ehhez az architektúrához. A több processzor egy számítógépben eredetileg csak a csúcskategóriás szerverrendszerek esetében volt kérdés, de az utóbbi években szinte mindenhol elterjedt az úgynevezett „többmagos” processzorok bevezetésével. Ezek egy fizikai chipen belül két vagy több processzoregységet, úgynevezett „magokat” tartalmaznak.

Az alap Debian 13 kernel-kép SMP-alternatíva támogatással került lefordításra. Ez probléma nélkül használható nem-SMP rendszereken is.

A Debian grafikus felületek támogatását az X.Org X11 rendszerében és a kernelben található támogatás határozza meg. Az alapvető framebuffer grafikát a kernel biztosítja, míg az asztali környezetek az X11-et használják. Az, hogy elérhetők-e a fejlett grafikus kártya funkciók, mint például a 3D hardveres gyorsítás vagy a hardveresen gyorsított videó, a rendszerben használt grafikus hardvertől függ, és néhány esetben további „firmware” blokkok telepítésére is szükség lehet (lásd 2.2. szakasz - Firmware-t igénylő eszközök).

Szinte minden ARM gépbe beépítik a grafikai hardvert, nem pedig bővítőkártyaként csatlakoztatják. Néhány gép rendelkezik bővítőhelyekkel, amelyek grafikus kártyákat fogadnak, de ez ritkaság. Elég gyakoriak azok az eszközök, amelyek teljesen grafika nélküli, úgynevezett "headless" kialakítással készülnek. Bár az alapvető framebuffer videó, amit a kernel biztosít, működnie kell minden grafikus eszközzel rendelkező gépen, a gyors 3D grafika működéséhez szinte mindig bináris meghajtókra van szükség. A helyzet gyorsan változik, de a trixie kiadás idején a nouveau (Nvidia Tegra K1 SoC) és a freedreno (Qualcomm Snapdragon SoC-k) szabad meghajtói elérhetők a kiadásban. Más hardverekhez 3. féltől származó, nem szabad meghajtók szükségesek.

A támogatott grafikai hardverekről és mutatóeszközökről részleteket találsz itt: https://wiki.freedesktop.org/xorg/. A Debian 13 az X.Org 7.7 verziójával érkezik.

Majdnem minden Linux kernel által támogatott hálózati csatolót a telepítő rendszer is támogat; a moduláris meghajtók általában önműködően betöltődnek.

64-bit ARM-on a legtöbb beépített Ethernet eszköz támogatott, és további PCI és USB eszköz modulok elérhetők.

A Linux számos hardvereszközt támogat, mint például az egerek, nyomtatók, szkennerek, PCMCIA/CardBus/ExpressCard és USB eszközök. Azonban ezek közül a legtöbb eszköz nem szükséges a rendszer telepítése során.