| 2.1. Támogatott hardver | ||
|---|---|---|
 |
2. fejezet - Rendszerkövetelmények | 
|
| 2.1. Támogatott hardver | ||
|---|---|---|
|
|
2. fejezet - Rendszerkövetelmények |
|
A Debian nem támaszt hardverkövetelményeket a Linux kernel és a GNU eszközkészletek követelményein túl. Ezért bármely architektúra vagy platform, amelyre a Linux kernel, libc, gcc stb. át lett írva, és amelyre létezik Debian port, futtathatja a Debian-t. További részletekért nézd meg a(z) https://www.debian.org/ports/arm/ oldalt, ahol azokat az 32-bit hard-float ARMv7 architektúra rendszereket találod, amelyeket teszteltek a Debian GNU/Linux-val.
A jelen, 32-bit hard-float ARMv7 architektúra által támogatott összes különböző hardver konfiguráció leírásának megkísérlése helyett, e fejezet általános adatokat és még részletesebb adatokra való hivatkozásokat ad.
A Debian GNU/Linux 13 6 fő architektúrát támogat, és minden architektúrának több változatát, amelyeket „ízlésnek” nevezünk.
| Architektúra | Debian megnevezés | Al-architektúra | Kivitel |
|---|---|---|---|
| AMD64 & Intel 64 | amd64 | ||
| ARM hardver FPU-val (Lebegőpontos Egység) | armhf | multiplatform | armmp |
| 64 bites ARM | arm64 | ||
| Power Systems | ppc64el | IBM POWER8 vagy újabb gépek | |
| 64 bites RISC-V (little-endian) | riscv64 | ||
| 64bit IBM S/390 | s390x | IPL from VM-reader és DASD | általános |
E dokumentum leírja a Debian 32-bit hard-float ARMv7 architektúrára telepítését Linux rendszermag használatával. Ha más, Debian által támogatott architektúra érdekel, nézd meg a Debian portok oldalt.
Az ARM architektúra az idők során fejlődött, és a modern ARM processzorok olyan funkciókat kínálnak, amelyek a régebbi modellekben nem érhetők el. Ezért a Debian három ARM portot biztosít, hogy a lehető legszélesebb körben támogassa a különböző gépeket:
A Debian/armel a régebbi 32 bites ARM processzorokat célozza meg, amelyek nem támogatják a hardveres lebegőpontos egységet (FPU),
a Debian/armhf csak az újabb 32 bites ARM processzorokon működik, amelyek legalább az ARMv7 architektúrát és az ARM vektoros lebegőpontos specifikációjának 3-as verzióját (VFPv3) valósítják meg. Kihasználja ezeknek a modelleknek a kibővített funkcióit és teljesítménynöveléseit.
A Debian/arm64 a 64 bites ARM processzorokon működik, amelyek legalább az ARMv8 architektúrát valósítják meg.
Technikailag minden jelenleg elérhető ARM CPU futtatható bármelyik endian módban (big vagy little), de a gyakorlatban a túlnyomó többség little-endian módban működik. A Debian/arm64, Debian/armhf és Debian/armel mind csak little-endian rendszereket támogat.
Az ARM rendszerek sokkal heterogénebbek, mint az i386/amd64 alapú PC architektúrákra épülők, így a támogatási helyzet sokkal bonyolultabb lehet.
Az ARM architektúrát főként az úgynevezett „system-on-chip” (SoC) tervezésekben használják. Ezeket az SoC-ket számos különböző cég tervezi, és a hardveres összetevők rendkívül változóak, még az alapvető rendszerindításhoz szükséges funkciók esetében is. Az idők során a rendszer firmware interfészek egyre inkább szabványosítottak lettek, de különösen a régebbi hardverek esetén a firmware/boot interfészek nagyon eltérőek, így ezeken a rendszereken a Linux kernelnek kell kezelnie sok rendszer-specifikus alacsony szintű problémát, amelyeket a PC világában az alaplap BIOS/UEFI-je kezelne.
A Linux kernel ARM támogatásának kezdetén a hardverek sokfélesége miatt minden egyes ARM rendszerhez külön kernelt kellett használni, ellentétben a PC rendszerek „mindenre jó” kernelével. Mivel ez a megközelítés nem volt fenntartható sokféle rendszer esetén, elkezdődött a munka egy olyan egységes ARM kernel létrehozására, amely különböző ARM rendszereken is képes elindulni. Az újabb ARM rendszerek támogatása már úgy valósul meg, hogy lehetővé teszi egy ilyen többplatformos kernel használatát. Viszont néhány régebbi rendszerhez továbbra is külön, specifikus kernelre van szükség. Emiatt a standard Debian kiadás csak néhány kiválasztott régi ARM rendszeren támogatja a telepítést, illetve azokon az újabbakon, amelyeket az ARM többplatformos kernel (azaz „armmp”) támogat a Debian/armhf ágon.
Az alábbi rendszerekről ismert, hogy működnek a Debian/armhf használatával a multiplatform (armmp) kernellel:
Az IMX53QSB egy fejlesztői lap, amely az i.MX53 SoC-ra épül.
A Versatile Express egy ARM fejlesztői lap sorozat, amely egy alaplapból áll, amire különböző CPU bővítőkártyák helyezhetők.
Az armmp kernel támogat több fejlesztői lapot és beágyazott rendszert, amelyek az Allwinner A10 (architektúra kódnév: „sun4i”), A10s/A13 (architektúra kódnév: „sun5i”), A20 (architektúra kódnév: „sun7i”), A31/A31s (architektúra kódnév: „sun6i”) és A23/A33 (a „sun8i” család része) SoC-okra épülnek. Teljes telepítő támogatás (beleértve a telepítővel ellátott, előre elkészített SD kártya képfájlokat) jelenleg az alábbi sunXi-alapú rendszerekhez érhető el:
Cubietech Cubieboard 1 + 2 / Cubietruck
LeMaker Banana Pi és Banana Pro
LinkSprite pcDuino és pcDuino3
Olimex A10-Olinuxino-LIME / A20-Olinuxino-LIME / A20-Olinuxino-LIME2 / A20-Olinuxino Micro / A20-SOM-EVB
Xunlong OrangePi Plus
Az Allwinner sunXi-alapú eszközök rendszertámogatása korlátozott a fővonalbeli Linux kernelben elérhető illesztőprogramokra és eszközfa információkra. A gyártóspecifikus kernel fák (mint például az Allwinner SDK kernelek) és az androidból származó linux-sunxi.org 3.4-es kernel sorozat nem támogatott a Debian által.
A fővonalbeli Linux kernel általában támogatja a soros konzolt, ethernetet, SATA-t, USB-t és MMC/SD-kártyákat az Allwinner A10, A10s/A13, A20, A23/A33 és A31/A31s SoC-ken. A helyi kijelzők (HDMI/VGA/LCD) és az audio hardverek támogatásának szintje eltérő az egyes rendszerek között. A legtöbb rendszernél a kernel nem rendelkezik natív grafikus illesztőprogramokkal, hanem a „simplefb” infrastruktúrát használja, amelyben a bootloader inicializálja a kijelzőt, és a kernel csak újrahasznosítja az előre inicializált framebuffer-t. Ez általában elég jól működik, bár bizonyos korlátozásokat eredményez (például a kijelző felbontása nem változtatható meg menet közben, és a kijelző teljesítménykezelése nem lehetséges).
A sunXi-alapú rendszereken a tömegtároló eszközként használt beépített flash memória általában két alapvető változatban létezik: nyers NAND flash és eMMC flash. A legtöbb régebbi, beépített flash tárolóval rendelkező sunXi-alapú lap nyers NAND flash-t használ, amelyhez általában nincs támogatás a fővonalbeli kernelben, így a Debianban sem. Számos újabb rendszer nyers NAND flash helyett eMMC flash-t használ. Az eMMC flash chip alapvetően egy gyors, nem eltávolítható SD kártyaként jelenik meg, és ugyanúgy támogatott, mint egy szokásos SD kártya.
A telepítő alapvető támogatást nyújt számos, fent nem említett sunXi-alapú rendszerhez, de ezeket a rendszereket nagyrészt nem tesztelték, mivel a Debian projekt nem rendelkezik a megfelelő hardverekkel. Ezekhez a rendszerekhez nem állnak rendelkezésre előre elkészített SD kártya képfájlok a telepítővel. Az ilyen korlátozott támogatást élvező fejlesztői lapok közé tartoznak:
Olimex A10s-Olinuxino Micro / A13-Olinuxino / A13-Olinuxino Micro
Sinovoip BPI-M2 (A31s alapú)
Xunlong Orange Pi (A20 alapú) / Orange Pi Mini (A20 alapú)
Az említett SoC-k és rendszerek mellett a telepítő nagyon korlátozott támogatást nyújt az Allwinner H3 SoC-hoz és számos azon alapuló laphoz. A fővonalbeli kernel támogatása az H3-hoz a Debian 9 kiadásának befagyasztásakor még nagyrészt fejlesztés alatt áll, ezért a telepítő csak a soros konzolt, az MMC/SD-t és az USB hosztvezérlőt támogatja az H3-alapú rendszereken. Az H3 beépített ethernet portjához még nincs illesztőprogram, így a hálózatépítés csak USB ethernet adapterrel vagy USB wifi adapterrel lehetséges. Az H3-alapú rendszerek, amelyekhez ilyen nagyon alapvető telepítő támogatás elérhető, a következők:
FriendlyARM NanoPi NEO
Xunlong Orange Pi Lite / Orange Pi One / Orange Pi PC / Orange Pi PC Plus / Orange Pi Plus / Orange Pi Plus 2E / Orange Pi 2
Az NVIDIA Jetson TK1 egy fejlesztői lap, amely a Tegra K1 chipre (más néven Tegra 124) épül. A Tegra K1 egy négy magos, 32 bites ARM Cortex-A15 CPU-val és Kepler GPU-val (GK20A) rendelkezik, 192 CUDA maggal. Más, a Tegra 124-re alapuló rendszerek is működhetnek.
A Seagate Personal Cloud és a Seagate NAS a Marvell Armada 370 platformra épülő NAS eszközök. A Debian támogatja a Personal Cloud (SRN21C), Personal Cloud 2-Bay (SRN22C), Seagate NAS 2-Bay (SRPD20) és Seagate NAS 4-Bay (SRPD40) eszközöket.
A Cubox-i sorozat a Freescale i.MX6 SoC családra épülő kis, kocka alakú rendszerek gyűjteménye. A Cubox-i sorozat rendszertámogatása a fővonalbeli Linux kernelben elérhető illesztőprogramokra és eszközfa információkra korlátozódik; a Freescale 3.0 kernel sorozat Cubox-i-hez nem támogatott a Debian által. A fővonalbeli kernelben elérhető illesztőprogramok közé tartozik a soros konzol, ethernet, USB, MMC/SD-kártya és kijelző támogatás HDMI-n keresztül (konzol és X11). Emellett a Cubox-i4Pro eSATA portja is támogatott.
A Wandboard Quad, Dual és Solo fejlesztői lapok a Freescale i.MX6 Quad SoC-ra épülnek. A rendszertámogatás a fővonalbeli Linux kernelben elérhető illesztőprogramokra és eszközfa információkra korlátozódik; a wandboard.org által kínált, wandboard-specifikus 3.0 és 3.10 kernel sorozatokat a Debian nem támogatja. A fővonalbeli kernel tartalmazza az illesztőprogramokat soros konzolhoz, HDMI-n keresztüli kijelzőhöz (konzol és X11), ethernethez, USB-hez, MMC/SD-hez, SATA-hoz (csak Quad esetében) és analóg audióhoz. Az egyéb audió opciók (S/PDIF, HDMI-Audio) és a beépített WLAN/Bluetooth modul támogatása a Debian 9-ben nem tesztelt vagy nem elérhető.
Általánosságban elmondható, hogy a Linux kernel ARM multiplatform támogatása lehetővé teszi a debian-installer futtatását olyan armhf rendszereken, amelyek nincsenek kifejezetten felsorolva fent, amennyiben a debian-installer által használt kernel támogatja a célrendszer összetevőit, és rendelkezésre áll eszközfa fájl a célrendszerhez. Ilyen esetekben a telepítő általában képes működő telepítést biztosítani, de lehet, hogy nem tudja automatikusan indíthatóvá tenni a rendszert. Ehhez sok esetben eszközspecifikus információkra van szükség.
Ha debian-installer-t használsz ilyen rendszereken, előfordulhat, hogy manuálisan kell indíthatóvá tenned a rendszert a telepítés végén, például azáltal, hogy a szükséges parancsokat lefuttatod egy debian-installer-ből indított shellben.
A több-processzoros támogatás — melyre az angol „symmetric multiprocessing” vagy SMP néven is hivatkoznak — szintén elérhető ezen architektúrához. Az alap Debian 13 kernel-kép SMP támogatással került lefordításra. Ez azt jelenti, hogy a kernel érzékeli a processzorok (illetve processzor magok) számát és automatikusan kikapcsolja az SMP-t az 1-processzoros rendszereken.
A több processzor egy számítógépben eredetileg csak a csúcskategóriás szerverrendszereknél volt kérdés, de az utóbbi években szinte mindenhol elterjedt az úgynevezett „többmagos” processzorok bevezetésével. Ezek egy fizikai chipen belül két vagy több processzoregységet, úgynevezett „magokat” tartalmaznak.
A Debian grafikus felületek támogatását az X.Org X11 rendszerében és a kernelben található támogatás határozza meg. Az alapvető framebuffer grafikát a kernel biztosítja, míg az asztali környezetek az X11-et használják. Az, hogy elérhetők-e a fejlett grafikus kártya funkciók, mint például a 3D hardveres gyorsítás vagy a hardveresen gyorsított videó, a rendszerben használt grafikus hardvertől függ, és néhány esetben további „firmware” blokkok telepítésére is szükség lehet (lásd 2.2. szakasz - Firmware-t igénylő eszközök).
Szinte minden ARM gépbe beépítik a grafikai hardvert, nem pedig bővítőkártyaként csatlakoztatják. Néhány gép rendelkezik bővítőhelyekkel, amelyek grafikus kártyákat fogadnak, de ez ritkaság. Elég gyakoriak azok az eszközök, amelyek teljesen grafika nélküli, úgynevezett "headless" kialakítással készülnek. Bár az alapvető framebuffer videó, amit a kernel biztosít, működnie kell minden grafikus eszközzel rendelkező gépen, a gyors 3D grafika működéséhez szinte mindig bináris meghajtókra van szükség. A helyzet gyorsan változik, de a trixie kiadás idején a nouveau (Nvidia Tegra K1 SoC) és a freedreno (Qualcomm Snapdragon SoC-k) szabad meghajtói elérhetők a kiadásban. Más hardverekhez 3. féltől származó, nem szabad meghajtók szükségesek.
A támogatott grafikai hardverekről és mutatóeszközökről részleteket találsz itt: https://wiki.freedesktop.org/xorg/. A Debian 13 az X.Org 7.7 verziójával érkezik.
Majdnem minden Linux kernel által támogatott hálózati csatolót a telepítő rendszer is támogat; a moduláris meghajtók általában önműködően betöltődnek.
32-bit hard-float ARMv7-on a legtöbb beépített Ethernet eszköz támogatott, és további PCI és USB eszköz modulok elérhetők.
|
|
 |
|
| 2. fejezet - Rendszerkövetelmények |  |
2.2. Firmware-t igénylő eszközök |